Jelen ÁSZF-et a Forest Design (Maligán Korlátolt Felelősségű Társaság, mint Vállalkozó bocsátja ki, azzal a céllal, hogy a közte és a Megrendelői közötti folyamatos együttműködés feltételeit egységes formában rögzítse. Jelen ÁSZF tárgya tehát kivétel nélkül minden egyes ügylet, mely a felek között jelen ÁSZF hatálya alatt jön létre.
A Vállalkozó adatai:
Cég neve: Forest Design (Maligán Kft.)
Székhelye: 1117 Budapest Alíz utca 6/B
Cégjegyzékszám: 01-09-434974
Adószám: 10650053-2-43
Számlavezető pénzintézet: K&H Bank
Számlaszám: 1020 0232 2931 2702 0000 0000
Árak
Az árak mindig a Vállalkozó által megküldött ajánlat szerint – a Vállalkozói megjegyzésekkel együttesen – érvényesek.
Megrendelések, visszaigazolások
Vállalkozó a Megrendelő részére ajánlatban közli az vállalkozással kapcsolatos alapvető feltételeket. Vállalkozó az ajánlatban jogosult meghatározni, hogy ajánlatát mennyi ideig tartja fenn. Amennyiben a Vállalkozó ezt megteszi, Vállalkozó ajánlatához a megjelölt határnapig – feltéve, hogy a megrendelések a megadott határnapig Vállalkozó részére visszaérkeztek – kötve van. Vállalkozó fenntartja a jogot, hogy mind az ajánlat műszaki tartalmát, mind az árat megváltoztassa, amennyiben a szerződés teljesítéséig rajta kívül álló körülmények ezt indokolttá teszik.
A megrendeléssel Megrendelő a Vállalkozó ajánlatát elfogadja.
Amennyiben Megrendelő a Vállalkozó ajánlatához képest módosításokat eszközölt a megrendelésben, a Megrendelő módosításai csak akkor válnak a szerződés részévé, ha azokat a Vállalkozó – a módosítás visszaigazolásával – elfogadja. Ennek hiányában a felek között nem jön létre szerződés.
Megrendelő megrendelései a Vállalkozó részére a Vállalkozó által kiadott visszaigazolással, a visszaigazolásban hivatkozott számú megrendelésben foglalt tartalommal válnak kötelező erejűvé, az ajánlat és a visszaigazolás közötti esetleges eltérés esetén a visszaigazolás az irányadó.
Vállalkozó által kiállított megrendelés-visszaigazolás szerződést keletkeztet a felek között. Amennyiben a szerződés létrejöttét követően Megrendelő bármilyen okból egyoldalúan eláll a szerződéstől, bánatpénz megfizetésére köteles, melynek összege a megrendelés összértékének 50 százaléka. A bánatpénz megfizetése az egyoldalú elállást követő legfeljebb 8 naptári napon belül esedékes.
Szállítási határidő
A szállítási határidő a Vállalkozó által kibocsátott – az ajánlat alapján kiadott – visszaigazolásban megadott határidő.
A szállítási határidő kötelezi Vállalkozót a visszaigazolásban meghatározott időszak szerinti szállításra. Az áru átadás-átvétel késedelméért a felelősséget, és annak jogkövetkezményeit az a fél viseli, akinek felróható hibájából az bekövetkezik.
Olyan szállítási és teljesítési késedelmek miatt, amelyek elháríthatatlan külső ok (vis major, globálisan jelentkező alkatrészhiány, stb.) hatására következtek be, a Vállalkozó nem vállal felelősséget.
Vállalkozó jogosult – előzetes értesítést követően – részszállításokat teljesíteni, Megrendelő köteles a részszállításokat elfogadni.
Áruátvétel
A megrendelt áruk esetén az áru átvételének helye a visszaigazolásban meghatározott hely. A rendelt áruk átadásáról legkésőbb a szállítási határidő lejártáig Vállalkozó értesíti a Megrendelőt, a pontos kiszállítási időpontot Megrendelő és Vállalkozó képviselője köteles egyeztetni. Megrendelő köteles az áru átadását a Vállalkozónak az áru beérkezésére vonatkozó értesítését követő legkésőbb 8 (nyolc) napon belül lehetővé tenni. Nem minősül Vállalkozói késedelemnek, ha a szállítási határidő lejártát megelőzően tett, az áru beérkeztére vonatkozó értesítés ellenére a kiszállítás Megrendelőnek felróható okból nem jön létre.
A megrendelt termékek leszállításakor a leszállításra kerülő tételek átadás-átvételekor Megrendelő, illetve az általa megbízott személy az áru átvételét átadás-átvételi jegyzőkönyven igazolja. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv két példányban kerül kiállításra, amelyből 1 (egy) példány a Megrendelőt, 1 (egy) példány a Vállalkozót illet. A jegyzőkönyv hitelesen igazolja, hogy az áru a Megrendelő részére átadásra került, és Vállalkozó jogosult a számlakiállításra.
Amennyiben a megrendelt termékek rendeltetési helyére való beépítése Vállalkozó feladata, Megrendelő köteles biztosítani az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket (230V…stb.), valamint a helyszínt. Amennyiben a beépítési helyszín a Megrendelő és a Vállalkozó által előzetesen írásban egyeztettet időpontban nem áll a Vállalkozó rendelkezésére, Vállalkozó a kiszállási és a munkadíjat jogosult Megrendelő felé kiszámlázni.
Fizetés
Vállalkozó jogosult a számlát a szerződésben foglaltak teljesítését igazoló Átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kiállítani. Megrendelő köteles a Vállalkozó által kiállított számlában meghatározott határnapig a számla ellenértékét megfizetni.
Vállalkozó jogosult előlegszámlát kiállítani, amely a megrendelt tételek vételárának 50%-a. Az előlegszámla kiegyenlítése a számlán szereplő fizetési határidőig esedékes. Az elkészült és átadásra írásban jelzett termékeket a Megrendelő köteles az értesítést követő 5 (öt) munkanapon belül átvenni, tárolásáról, őrzéséről a telepítés helyszínén gondoskodni.
Megrendelői fizetés akkor tekintendő teljesítettnek, ha a teljes összeg a Vállalkozó bankszámláján jóváírásra vagy házipénztárába befizetésre került. A számla kiegyenlítéséig a leszállított eszközök Vállalkozó tulajdonát képezik.
Vállalkozó a termékek, eszközök, alapanyagok beszerzéséről azok szállításakor, de szerződésben szereplő szolgáltatások (telepítés, installáció, stb.) végrehajtása előtt, az eszközök beérkezésének függvényében jogosult maximum 2 részszámlát kiállítani.
Vállalkozó akkor is jogosult a résszámla kiállítására, ha a termékek, eszközök szállítására a Megrendelő kérésére vagy késedelme miatt a szerződésben meghatározott szállítási határidőt követően kerül sor. Ilyenkor a termékek, eszközök felelős őrzéséről Vállalkozó gondoskodik. A részszámla értéke megegyezik a szerződésben az eszközökre vonatkozó szállítási árral.
Amennyiben a szállítást követő kivitelezési munkálatok Megrendelő kérésére vagy késedelme miatt nem teljesíthetők az eredeti szerződéses határidőre, a Vállalkozó jogosult a készültségnek megfelelő mértékű részteljesítésre és számlázásra.
Amennyiben Megrendelőnek Vállalkozóval szemben tartozása áll fenn, Vállalkozó jogosult a Megrendelő ellenkező értelmű meghagyása ellenére is a kifizetéseket először a korábbi adósságokra – azon belül is először a kamatokra – elszámolni.
Megrendelő nem jogosult a Ptk. 6:49. § szerinti beszámításra.
A megrendelt áruk esetén az áru átvételének helye a visszaigazolásban meghatározott hely. A rendelt áruk átadásáról legkésőbb a szállítási határidő lejártáig Vállalkozó értesíti a Megrendelőt, a pontos kiszállítási időpontot Megrendelő és Vállalkozó képviselője köteles egyeztetni. Megrendelő köteles az áru átadását a Vállalkozónak az áru beérkezésére vonatkozó értesítését követő legkésőbb 8 (nyolc) napon belül lehetővé tenni, és legkésőbb az átadás-átvétel időpontjáig írásban közölni Vállalkozóval az áru átvételére jogosult megbízottja nevét. Nem minősül Vállalkozói késedelemnek, ha a szállítási határidő lejártát megelőzően tett, az áru beérkeztére vonatkozó értesítés ellenére a kiszállítás Megrendelőnek felróható okból nem jön létre.
Munkavégzés, műszaki feltételek
A határidőre történő teljesítéshez a Megrendelő köteles a közösen elfogadott ütemtervnek megfelelően a munkaterületet egy ütemben, a folyamatos munkavégzés lehetőségét biztosítva megteremteni. Amennyiben ez nem biztosított (pl. más szakágaknál bekövetkező határidő csúszások miatt), akkor Vállalkozó vállalási határideje is kötbérmentesen kitolódik az akadályoztatás mértékével. Akadályoztatásból, munkaterület hiánya miatt meghiúsuló kiszállások költségét Vállalkozó a Megrendelő részére felszámolhatja.
A munka és szolgáltatási díjak munkanapokon, munkaidőben (9.00-17.00) történő munkavégzésre vonatkoznak. Amennyiben a Megrendelő kérésére vagy a munkavégzés munkaidőben történő elvégzésének akadályoztatása miatt munkaidőn kívüli vagy hétvégi munkavégzésre van szükség, a normál technikusi és mérnöki díjakra Vállalkozó 50% extra díjat számíthat fel.
Vállalkozó a megrendelt munkák kivitelezésébe jogosult alvállalkozók bevonására.
Vállalkozó díja a rendszer kiépítéséhez szükséges szakági előfeltételek részére az adatszolgáltatásokat tartalmazza. Nem tartalmazza (kivéve, ha az ajánlat ártáblázatában és a szolgáltatás leírásban tételesen jelölve van) ezek helyszíni, vagy egyéb tervezői koordinációját.
Szavatosság
Felek a jelen ÁSZF-ben érintett áruk, termékek, szolgáltatások tekintetében a szavatossági jogokat és kötelezettségeket a mindenkor hatályos és érvényes vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, valamint a Vállalkozó által kibocsátott visszaigazolásnak megfelelően kötelesek rendezni.
Szavatosság ideje a vonatkozó terméknek a Megrendelő, vagy a Megrendelő megbízottja részére történő átadás-átvétellel indul.
Amennyiben Vállalkozó a Megrendelő (vagy a Megrendelő által kijelölt másik Vállalkozó) által biztosított eszközöket, berendezéseket is beépít a szállított rendszerbe, úgy ezen eszközök, berendezések vonatkozásában a szavatossági vagy jótállási kötelezettség Vállalkozót nem terheli, azok megfelelő működésének biztosítása – Vállalkozó szakszerű munkavégzése mellett – Megrendelő felelőssége.
Megrendelő adatok, értesítési kötelezettség
Megrendelő köteles a pontos cégadatait a Vállalkozóval közölni. Amennyiben a Megrendelő cégadataiban vagy gazdálkodását érintő jelentősebb tényezőkben változás állna be, Megrendelő köteles a Vállalkozót arról írásban tájékoztatni. Megrendelő tudomásul veszi, hogy az adataiban beállt változások alapján, amennyiben azok a hitelképességét jelentős mértékben negatívan érintik, Vállalkozó jogosult a Megrendelő által leadott megrendelések teljesítésétől részben vagy teljesen elállni, illetve Megrendelő fizetési haladékát megvonni.
Szerződésszegés következményei
Fizetési Késedelem
Amennyiben a Megrendelő olyan mértékű fizetési késedelembe esik, hogy egy adott számla ellenértéke az esedékességet meghaladó 5 (öt) naptári nap türelmi idő elmúltával sem kerül a Vállalkozó bankszámláján jóváírásra. Késedelmi fizetés esetén Vállalkozó jogosult a Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatra.
Ha a fizetési késedelem mértéke meghaladja a 15 (tizenöt) napot, Vállalkozó jogosult az árukiszállítást és szolgáltatást Megrendelő irányában szüneteltetni, 30 (harminc) napot meghaladó fizetési késedelem esetén pedig Vállalkozó jogosult a szerződéstől elállni.
Részletfizetés esetén amennyiben a Megrendelő az aktuális részletet annak esedékességekor nem fizeti meg, Vállalkozó megvonja a részletfizetési kedvezményt, ezzel a teljes összeg esedékessé válik. A részlet megfizetésének első ízben való elmulasztásakor Vállalkozó írásban, 1 napos póthatáridő tűzésével felhívja a Megrendelőt a teljesítésre. A nemteljesítés, illetőleg bármely további részlet elmaradása a részletfizetési kedvezmény azonnali megvonását vonja maga után.
Amennyiben a részletfizetési késedelem meghaladja a 15 napot, a Vállalkozó elállhat a szerződéstől.
Késedelmes Megrendelői áruátvétel, Megrendelői oldalról történő meghiúsulás
Amennyiben az áru átvétele az áru beérkezésére vonatkozó Vállalkozói értesítést követő 5 (öt) munkanapon belül Megrendelőnek felróható okból késedelmet szenved, Megrendelő további 5 (öt) munkanap póthatáridőn belül jogosult az átvételi akadályt elhárítani, és az árut átvenni. A póthatáridő leteltét követően Vállalkozó jogosult kötbért felszámítani, amely a késedelmet szenvedő áru szerződés szerinti értékének fél (0,5) százaléka naponta.
Az eredeti szállítási napot követő tizenöt (15) naptári napot meg nem haladó átvételi késedelemig a Vállalkozó nem jogosult a szállítási kötelezettségétől elállni. Tizenöt (15) naptári napot meghaladó késedelem esetén a Vállalkozó jogosult a szállítási kötelezettségétől elállni, és meghiúsulási kötbért felszámolni. A meghiúsulási kötbér és a felszámítható késedelmi kötbér maximum mértéke egyaránt tizenöt (15) százalék, egy tételre azonban a késedelmi és a meghiúsulási kötbér közül csak az egyik számítható föl. Megrendelői késedelem ill. meghiúsulás esetén Vállalkozó jogosult a kötbéren túlmenően felmerült kárait Megrendelővel szemben érvényesíteni, Vállalkozó azonban nem jogosult az elmaradt haszon tekintetében kártérítési igénnyel fellépni.
Amennyiben Vállalkozó és Megrendelő között a szállítási szerződésen kívül, vagy azzal vegyesen más szerződés is létrejött, amelynek teljesítéséhez a szállítási szerződés teljesítése szükséges, akkor nem minősül Vállalkozó szerződésszegésnek az olyan mulasztás, amelynek alapja Megrendelő szerződésszegése.
Az ÁSZF megszűnése
Az ÁSZF megszűnik:
- közös megegyezéssel;
- azonnali hatályú felmondással.
Az ÁSZF-et bármelyik fél írásban azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél a szerződésben vállalt lényeges kötelezettségét megsérti, és azt az írásban tűzött, ésszerű póthatáridőn belül sem orvosolja.
Az ÁSZF hatálya
ÁSZF-et a Vállalkozó a 2024. január 1-el kezdődő hatállyal bocsátja ki. Jelen ÁSZF a hatályba kerülésével kezdődően kiterjed a felek közötti minden jövőbeni üzleti kapcsolatra, mindaddig, amíg Vállalkozó azt vissza nem vonja, és arról Megrendelőt írásban nem értesíti. A Vállalkozó jogosult az ÁSZF-et bármikor visszavonni, illetve helyette új ÁSZF-et kibocsátani, erről azonban köteles Megrendelőt az új ÁSZF megküldésével írásban értesíteni. A visszavonás Megrendelővel történt közlését megelőzően Megrendelő által már leadott megrendelésekre, azok teljesítésére és szállítási szezonjára jelen ÁSZF marad hatályban.
Vállalkozó fenntartja a jogot jelen ÁSZF rendelkezéseinek aktualizálására, módosítására, a módosítás hatálya azonban a már élő megrendelésekre és megkötött szerződésekre nem vonatkozik.
Megrendelő a megrendelése aláírásával elismeri, hogy jelen szerződési feltételeket megismerte, megértette, azokat elfogadta és kötelezettséget vállal azok betartására.
Záró rendelkezések
Jelen ÁSZF tekintetében hitelt érdemlő írásbeli közlésnek, értesítésnek minősül a postai ajánlott küldemény, a visszaigazolt elektronikus levél mellékletében csatolt (olvasható és kinyomtatható) aláírt dokumentumként történő közlés.
Ha jelen ÁSZF valamely rendelkezését érvénytelennek nyilvánítják vagy pedig a jelen ÁSZF valamely rendelkezése a továbbiakban nem alkalmazható, az ÁSZF visszamaradó rendelkezései továbbra is teljes hatállyal bírnak. Ilyen esetben azt a rendelkezést, amelyet érvénytelennek vagy egyébként alkalmazhatatlannak nyilvánítottak, oly módon módosítottnak kell tekinteni, ami lehetővé teszi a felek szándékainak, továbbá azoknak a gazdasági és jogi céloknak a megvalósítását, amit a felek az érvénytelen vagy nem alkalmazható rendelkezéssel el kívántak érni.